Irinyi Károly

történész

(1931. augusztus 15. – 1988. augusztus 9.)

Család

Édesanyja Tóth Julianna, édesapja uradalmi cseléd, majd 1945 után 6 kh földjén gazdálkodó volt. Felesége Meszlényi Valéria középiskolai tanár. Fiai Irinyi László (1961. febr. 8.) és Irinyi Tamás (1964. nov. 28.).

Tanulmányok

A KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958), a történelemtudományok kandidátusa (1970).

Életút

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett 1949-ben, a KLTE BTK (Ma Debreceni Egyetem BTK) Történeti Intézet Magyar Történeti Tanszékének tanársegéde (1953–1961), egyetemi adjunktusa (1961–1971), egyetemi docense (1971–1981), egyetemi tanára (1981. júl. 1.–1988. aug. 9.) és az Intézet igazgatója (1985–1988).

Új- és legújabbkori magyar történelemmel, elsősorban Debrecen város művelődés- és kultúrtörténetével, újkori eszmetörténettel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén monográfiában feldolgozta a debreceni nyomdászat történetét (A négyszáz éves debreceni nyomda; Benda Kálmánnal, 1961). Nyomdatörténeti kutatásai után érdeklődése a nyomdák és 19. sz. végi–20. sz. eleji könyveik szellemi hatásának feltárása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a 20. sz. eleji, a Duna-medence népeinek sorsára ható integrációs és nemzeti önállósságra való törekvések, ideológiák vizsgálata, ill. ezen eszmék és az osztrák–magyar közgondolkodás összefüggéseinek feltárása terén. Fontos írásokban elemezte továbbá a debreceni cívis mentalitás alakulását, összefüggésben a helyi politikai közgondolkodás változásaival. Debrecen dualizmuskori eszmetörténetét feldolgozó munkája halála után jelent meg (Gunst Péter szerkesztésében, 2002-ben).

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Emlékére, szülőfalujában róla nevezték el az Irinyi Károly Általános Iskolát. Születésének 60. évfordulóján emlékkötetet adtak ki tiszteletére (Debrecenben, 1992-ben).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Történelmi Albizottságának társelnöke. Az Osztrák–Magyar Történész Vegyes Bizottság tagja.

Szerkesztés

A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Kisebb írásai, kritikái az Alföld c. lapban jelentek meg (1954–1957).